 „A hatóságok száját be kell tömni. Engem ne piszkáljanak ezek itt. Írjatok valamit, oszt jól van!” Minden bizonnyal ennél kevésbé szalonképes vélemények is elhangozhatnak egy-egy megbeszélésen, amikor az üzemeltető rádöbben, hogy nem rendelkezik kockázatbecsléssel, de hamarosan hatósági ellenőrzés várható (vagy éppen akkor távoznak tőle határidőt kitűzve a közegfelügyelők). Az egyik indok tehát a hatóságnak való megfelelés. Elég nyomós indok, nem vitatom, de hadd vázoljak fel egy másik reális élethelyzetet! Képzeljük el, hogy (külföldi, jogtudatos) vendégeink közül egyikük a távozáskor arra panaszkodik, hogy állandóan köhög. Napok, hetek múlva érkezik a levél, hogy ilyen és ilyen mértékű árleszállítást, kompenzálást, bánatpénzt kérnek, mert biztos, hogy a szállodában tartózkodás közben betegedett meg és íme itt a laboreredmény, ami kimutatta a Legionellával történő fertőzöttséget. Ha nem fizetünk ő biztos, hogy a hatóságokhoz fordul és bezáratja a szálláshelyet, de egy pert mindenképpen kilátásba helyez. A történet itt kezd érdekessé válni. Egyik esetben egy olyan Airbnb szálláshely üzemeltető kapja a levelet, aki mindent meg akar spórolni, amit csak lehet, így többek között Legionella kockázatbecsléssel sem rendelkezik. Ő biztos, hogy hosszas jogi procedúra elé néz, aminek a végét nagy valószínűséggel nem éri meg presztízs- vagy anyagi veszteség nélkül. A másik esetben a szálláshely üzemeltetője minden előírásnak igyekszik megfelelni. Nyugodtan alszik, a hatóságok nem vegzálják (vagy ha próbálják is, lepattannak). Ő egy egyszerű válaszlevélben tájékoztatja, hogy a magyar jogszabályoknak megfelelő Legionella kockázatbecsléssel rendelkezik és az abban foglaltaknak megfelelően minden ajánlást megfogadott és a fertőzés megelőzését biztosító intézkedéseket foganatosította. Ebbe beletartozik a vízminta akkreditált laboratóriumban történő vizsgálata is a kockázatbecslésben lefektetett gyakorisággal. Mit gondolnak, melyikük járt jobban? /Egy néhány kockázati közegből álló szálláshely kockázatbecslése, kockázatkezelési útmutatójának elkészítése, a szálláshely sajátosságait figyelembe véve elkészített oktatási anyaggal, valamint minden vezetendő szükséges iratmintával „felszerelt” dokumentációja közel 30.000 Forintba kerül. Ehhez még jár a korlátlan számú telefonos/elektronikus kapcsolattartási lehetőség is. Mindez árgaranciával. Kell ennél több? Vagy kevesebb?/
1 Comment
 Hány és hány üzemeltető, tulajdonos, bérlő szájából hangozhatott ez, vagy ehhez hasonló mondatok? Évtizedek alatt az emberekbe ivódott egyfajta ellenállás az újabbnál újabb, nyakatekertnél nyakatekertebb intézkedések bevezetésével szemben. Való igaz, hogy az esetek jelentős százalékában előbb, vagy utóbb kiderült, hogy a jogalkotói szándék nemes volt ugyan, de légvárnak bizonyult. Ilyenkor kétségbeesett módosítások következtek és következnek a mai napig és gyakran hatályon kívül is helyezik a rendelkezést. Ugyanilyen felesleges nyűgként élik meg sokan a Legionellával szembeni fellépés kötelezettségét. Egy gyár, vagy egy hotel üzemeltetőjének a legkisebb napi gondjai is túlmutatnak az esetek többségében a Legionellával történő „foglalkozáson”. A munka és tűzvédelmi utasítások, szabályzatok elkészítése, elkészíttetése, a HACCP rendszer bevezetésével együttjáró mizéria mellé most belépett a Legionellával kapcsolatos előírások megfelelésének kényszere is. Bevallom a jogszabály hatályba léptetése előtt én sem vélekedtem sokkal másképp, azonban egy kellemetlen tapasztalat ráébresztett, hogy a Legionellával nem lehet kukoricázni. Ez adta az utolsó lökést, hogy elkezdjem a kockázatbecslések készítését. És, hogy miért javaslom azt, hogy elvégeztessük a kockázatbecslést? Elolvashatják itt: Mire is jó egy kockázatbecslés? |
Archívum |
RSS Feed